Így igényelhetünk lakáshitelt

2019. októberétől nehezebb kölcsönhöz jutni. Az új szabályozás szerint a legolcsóbb, változó kamatozású lakáshiteleket az eddigi korláthoz képest kétszer akkora jövedelem, feleakkora hitelösszeg vagy jóval hosszabb futamidő mellett lehet majd igényelni.

Új kifejezést kell megtanulniuk azoknak, akik lakásvásárláson gondolkodnak, ez a jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató, vagyis a JTM. Az erre vonatkozó szabályok módosultak október 1-től, melyeket a legalább 5 éves futamidejű, új jelzálogalapú hiteleknél kell alkalmazni. A JTM megmutatja, hogy a hitel havi törlesztőrészlete hány százaléka az adós vagy az adóstársak összesített nettó jövedelmének. Úgy számolják ki, hogy a felvenni kívánt hitel havi törlesztőrészletét elosztják az adós igazolt havi nettó jövedelmének összegével. Például az adós és az adóstárs együtt havi nettó 350 ezer forintot keres, a felvenni kívánt kölcsön havi törlesztőrészlete pedig 95 ezer forint, akkor – ha az adóstársaknak nincs más hitelük – a JTM a kövekezőképp alakul: 95000/350000 = 0,271 vagy 27,1%.

Kedvezőbb helyzetben a magasabb keresetűek
Korábban azok a hitelfelvevők, akiknek a havi nettó jövedelme kevesebb volt, mint 400 ezer forint, akkor kaphattak hitelt, ha a hitel törlesztőrészlete nem haladta meg a havi bevételük 50 százalékát. Októbertől az öt évnél rövidebb kamatperiódusú hiteleknél a határ már csak ennek a fele, vagyis 25% százalék. Ha viszont a háztartás összes nettó jövedelme eléri vagy meghaladja a 400 ezer forintot, akkor a felvehető hitel törlesztési összege a jövedelem 30 százalékát is elérheti. Az 5-10 év közötti hitelek esetében a nettó 400 ezer forint alatti jövedelemmel rendelkező háztartások összes havi törlesztési kiadásának bele kell férni a bevételük 35 százalékába. Amennyiben nettó kifizetésük eléri vagy meghaladja a 400 ezer forintot, az összes havi törlesztésük a jövedelmük 40 százalékáig terjedhet. 2019. július 1-től ugyanakkor ez az összeg 400 ezerről 500 ezerre emelkedik majd, így csak azoknak lesz lehetőségük magasabb törlesztőrészletet vállalni, akiknek a jövedelme meghaladja az 500 ezer forintot.

Kevesebb kockázat, sok papír
Az új szabályozás célja, hogy a családok emelkedő kamatok mellett is ki tudják fizetni a hiteleiket. A hitelfelvételkor a bankoknak kötelező írásban is tájékoztatni az ügyfeleket a túlzott eladósodottság kockázatairól. Az a feltétel továbbra is él, hogy a hitelek igénylői nem szerepelhetnek rossz adósként a központi Hitelinformációs Rendszerben. A hiteligénylők az eddiginél szigorúbb jövedelemvizsgálatra számíthatnak, amennyiben 10 évre kívánják rögzíteni a kamatszintet – a módosult szabályok ugyanis arra ösztönöznek, hogy viszonylag hosszú távon kiszámítható, előre tervezhető törlesztőrészletünk legyen. A hitelkérelemhez kapcsolódó dokumentáció változatlan: továbbra is kötelező a 30 napnál nem régebbi munkáltatói igazolás, valamint a rendszeres havi jövedelmet igazoló, háromhavi, munkabért tartalmazó bankszámlakivonat. Vállalkozóknak legalább egy lezárt üzleti évet kell igazolniuk a bank felé a NAV-tól beszerzett jövedelemigazolással, és be kell nyújtani egy adóhatósági igazolást arról is, hogy a vállalkozásnak – vagy a vállalkozónak, mint magánszemélynek – nincs köztartozása.

Kötelező és választható biztosítások
Jelzáloghitel-szerződéseknél továbbra is minden esetben kötelező a közjegyzői okirat, és szintén kötelező egy épületbiztosítás is a fedezetül bevont ingatlanra, amit a hitelnyújtó bank javára kell engedményeztetni. Ez azt jelenti, hogy viszonylag nagyobb összeg kár esetén – például ha megsemmisül a kölcsön visszafizetését biztosító lakás – a biztosító elsőként a banknak fizeti ki a tartozás összegét, s a fennmaradó részt kapja meg a lakástulajdonos. Van lehetőség hitelfedezeti biztosítás kötésére is – haláleset, egészségkárosodás, munkanélküliség, keresőképtelenség esetére -, ami sok esetben nem kötelező, de akadnak olyan hitelkonstrukciók, amiket kizárólag hitelfedezeti életbiztosítás kötése mellett kínáknak a bankok.

Az októbertől életbe lépett változások a személyi kölcsönöket nem érintik.